HTML

falhoz vágom

Egy máig is harcoló német alakulatot elhagyva csatlakoztam a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadseregéhez, azaz fiókba került a Palm Pré okostelefonom, mert hozzájutottam egy olcsó androidos készülékhez. Ez az élmény annyira erőteljes, hogy háborgó érzelmeimet rövid, de emellett szakmai korrektségre is törekvő írások formájában próbálom levezetni, melyek végén konklúzióként gyakorta jelenik meg a blog címével összecsengő tiszta rím.

Kövess Twitteren: @ern0plus4
Amerikai Apple szekció: @ottoolah

 
Tágítani akarod a látókörödet, és nem csak a mobil eszközökön akarsz mérgelődni? Akkor neked a TechZilla blog kell.

A történetet ott hagytuk abba, hogy miután a ZTE Blade vízbe esett, beszereztem egy másik készüléket, jelesül egy Pantech Crossover típusút. Most kicsit részletesebben írok róla, mint legutóbb, aki nem bírja a sok betűt, ne olvassa el.

Pantech

Mint azt már említettük, a Pantech egy dél-koreai cég, és ahogy elnézem, nagyjából csak az AT&T-nek gyárt félig-meddig brandelt telefonokat, a középkategóriát célozva. Ami még feltűnt, hogy a táblázatomba, ahová összegyűjtöttem a szóba jöhető készülékek típusát (lásd előző poszt), kettő Pantech modell is belekerült, ráadásul az egyiknek - a listában egyedüliként - nincs is billentyűzete.

Amiért a billentyűzet nélküli Pocket mégis figyelemre méltó, az a képernyőjének a felbontása: 800x600! Lehet, hogy csak az Apple pereit akarták megelőzni, de ez nagyon merész újítás, és most nem viccelek, tessék végignézni a kínálaton. Ha valakinek a 4:3 van becsípődve, más készüléket nemigen talál, de az igazi okosság ott van, hogy a telefon praktikus mérete kevésbé lett megnövelve, mint amennyi pixelt nyerünk. Nem tudom, mi állhat mögötte, lehet, hogy csak a Motorolát akarják ingerelni (854x480, ugye), vagy valami fizikakönyvben csupa jókat olvastak a tér 2. dimenziójáról.

Crossover

A maga idejében alsó-középkategóriás slider volt, és még most sincs nagy probléma vele. Teljesítményre nagyjából azt hozza, mint a ZTE Blade vagy a HTC Wildfire S, de annyival kényelmesebb, hogy 512 Mbyte belső tárhelyet álmodtak bele, nem kell nyomorogni. Annyira. Rootolást nem találtam hozzá, csak a gyári 2.3 update-et.

A készülék alakja rendhagyó, elég duci (keyboard miatt), a sarkain pedig le van csapva, ettől kicsit nyolcszöges, a felső két sarok kapcsoló. Az egyik a standard bekapcsoló (halkítás stb.), a másik pedig egy Quick Launch appot indít, ami úgy működik, hogy két másodperc után bejön az app, további 5-6 másodperc után megjelenik a gyorsindításba felvett appok listája default ikonnal, és innen már csak újabb 3-4 másodpercet kell várni, hogy betöltődjenek az appok saját ikonjai, ha kivárjuk, mert egyébként a default ikonos stádiumban már működik.

A halkító gomb speciális tulajdonsága, hogy cipőfűzés közben a zsebben benyomódik, amitől a telefon vibárálni kezd, de ezt ki lehet küszöbölni, ha arccal kifelé hordjuk.

Valószínűleg a hosszú téli estékre szánták gondolkodnivalóul, hogy a home és a menü gomb miért hard, a back és a keresés gomb viszont miért érintős kivitelű, mondjuk más variációt se tudnék hiretelen megindokolni.

A QuickLaunch egyébként a kanyarban sincs a Photo apphoz képest, amely szintén dedikált gombbal indítható, és 10-12 másodpercet kell rá várni, az exponálás 2-3 másodperces késése már elhanyagolhatónak mondható, emlékeztetőül, Androidról volna szó.

Minden más viszont elviselhető sebességű, a játékokkal sincs gond, például az Osmos, ami a ZTE Blade-en nem is volt támogatott, itt az, és tényleg, nincsenek a kis röccenések.

Keyboard

Na de akkor jöjjön a kényes rész, ami miatt ezt a típust választottam: a billetyűzet. Kezdjük azzal, amin a legtöbb slider elvérzik, a kinyitás. Azt kell mondjam, tökéletes. Az embernek az az érzése, hogy az IKEA szekrényfiók-nyitogató szerkentyűjének egy éves kínzása se tenne kárt benne, annyira meggyőzően, se nem túl erősen, se nem túl langyosan nyílik-csukódik. Zárt helyzetben, ha nagyon akarjuk, lötyögést észlelhetünk, de csak azt akarja mondani, hogy "nyissál ki!".

Maga a keyboard is fenékig mézesbödön: a gomboknak van útja, kattannak, és megfelelően távol ülnek egymástól. Ami még említésre méltó, az a négy kurzormozgató billentyű, bár alt-tal együtt nyomva nem a következő szóra, hanem sor szélére ugratnak, viszont a négy dedikált irány gombra vitele nagy jótétemény azoknak, akik ujjbeggyel nem képesek pontosan betalálni a kívánt helyre, ezzel nagyon gyorsan lehet korrigálni.

Konklúzió

Ha falhoz vágom, nem biztos, hogy kettéesik. Majd meglátjuk.

Címkék: teszt teljesítmény ZTE Blade HTC Wildfire S Pantech Crossover

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://falhozvagom.blog.hu/api/trackback/id/tr595176658

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása