Soha nem adtam fel, hogy thumbboardos telefonom legyen, ezért szereztem be Ebay-ről egy Motorola Droid 4-est.
Megmondom őszintén, ennek mindig bedőlök. Hogy minek? Az első a cégnév. A Motorola név egy öreg amigásnak (atarisnak stb.) elsősorban a MC68000 processzorcsaládot jelenti, amely programozása a MOS6502 processzor (C64, C16) után hatalmas előrelépés, az akkori PC-k Intel 8086-jához képest pedig igazi felüdülés volt. De csak volt. A cég, ami ezt a telefont gyártja, az egykori processzortervező és -gyártó cég szimpla névbitorlója. Egy gyakorlatilag működésképtelen eszközre futotta csak nekik.
A másik, aminek bedőlök, az a típusjelzés. Egy zászlóshajó telefon negyedik verziójában már csak nem lehet rossz a thumbboard! Spoiler: dehogynem.
Bizalmamat tovább növelte, hogy rootolva árulták, szépen előkészítve úgy, hogy három(!) Android verziót is vissza lehetett tölteni egy partícióról.
Ami alapból rajta volt, az 6-os, az annyira lassú volt, hogy semmit nem lehetett vele kezdeni.
Visszatöltöttem rá az 5-öst, ami annyira lassú volt, hogy semmit nem lehetett vele kezdeni.
Sebaj, volt rajta még egy 4.0 rendszer is, annak csak elég lesz az 1 Gbyte RAM és a dual core proci. Nem, nem elég, annyira lassú volt, hogy semmit nem lehetett vele kezdeni.
Ráadásul a thumbboard is vacak. Az ember egy ideig próbálja azt hazudni magának, hogy nem nyomtam meg elég erősen, de persze a lelke mélyén tudja, hogy ez nem igaz, hiszen mindig ugyananál a gombnál lép fel a jelenség. De a jó gombokban sincs köszönet, nagyon gyakran dupláznak, már amikor persze az ember ki bírja várni, hogy elinduljon az applikáció, és ott elvergődik a szövegbevitelig.
Jobb híján előkerestem kisfeleségem levetett Sony Xperia E1-esét, fél gigabyte RAM, kevéske háttértár, de a paramétereihez képest fürge, használható.
Nem akarok igazságtalan lenni, találkoztam már boldog Motorola felhasználóval, viszont az egyik legnevetségesebb dolgot is Motorola telefonon láttam.
Még az okostelefonok kora előtt történt, hogy Ske kolléga vásárolt egy Motorola készüléket. Jó geekhez méltóan elkezdett vele játszadozni, és azt vette észre, hogy bizonyos menüpontot választva kb. 1 másodpercre egy "Starting Java..." üzenetet kap, és csak utána lépkedhet tovább az almenüben. Először nem is tűnt fel, de aztán beható vizsgálat után észrevettük, hogy az almenü bár csak nagyon kicsit, de másképp néz ki, egész apró részleteiben eltér a menü többi részétől. Kiderült, hogy az almenü nem a telefon standard menüjének a része, ahnem egy teljesen önálló Java (J2ME) applikáció, ami belépéskor mímeli a főmenüt. Hogy miért volt szükség erre, és miért nem lehetett a javás menü alatti funkciókat befűzni a rendes menübe, arról nem akartunk tudni, ha műszaki oka van, az nagyon szomorú, ha más oka van, az talán még szomorúbb.
