Egy tökéletes világban a Samsungnak nyele lenne, így egész nap baszkodnám fejbe vele az Apple-t, hogy mindkettőnek fájjon - foglaltam össze röviden az Apple kontra Samsung üggyel kapcsolatos gondolataimat. Kifejtem.
Az Apple elmicrosoftosodásának lehetünk szemtanúi. Egy világelső technológiai cégtől nagyon rossz üzenet, hogy software patent alapján perel egy másikat. Ez számomra azt sugallja, hogy az Apple új korszakába lépett, innentől a jogi osztálynak jut meghatározó szerep, nem a fejlesztésnek. Szeretne mobiltelefont vásárolni egy ilyen cégtől?
Nem is szólva arról, hogy ezzel felemelik maguk mellé a Samsungot. Innentől megvan a hivatalos iPhone-killer, a Samsung Galaxy S, papír van róla, nem volt olcsó, de megérte.
Ha már itt tartunk, megjelenése után pár héttel fogtam a kezembe iPhone 4S-t, el voltam hűlve a display minőségétől, forgattam jobbra-balra, néztem közelről, távolról. Szintén nem sokkal megjelenése után kezembe nyomtak egy Samsug Galaxy S2-t, amire csak ennyit tudtam mondani: "Ez kell! Nem kapod vissza. Ezt elbuktad.". Ugyanis annyira el van találva a mérete, anyaga, veszettül gyors, és a képernyő is gyönyörű, hogy nincs más megoldás, be kell szerezni egyet. (Az S1 viszont nem ilyen, pedig nem sokban tér el.)
Na de akkor térjünk át a Samsungra. Mivel nem vagyok költőfejedelem, nem tudom leírni érzékletesen, mekkora cég. Hatalmas. Nagy. Bazinagy. És nincs egy kibaszott designerük, aki egy épkézláb ikonszettet tudna rajzolni. Itt van a perdöntő dokumentum, amelyet elolvastam, és egy napig sírtam rajta. Szomorú bizonyítéka, hogy az invenciónak a halovány nyoma nincs jelen egy ekkora cégnél. De még arra se fussa, hogy vásároljanak. Másolnak. Ennél már a kínai cégek is előrébb tartanak.