HTML

falhoz vágom

Egy máig is harcoló német alakulatot elhagyva csatlakoztam a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadseregéhez, azaz fiókba került a Palm Pré okostelefonom, mert hozzájutottam egy olcsó androidos készülékhez. Ez az élmény annyira erőteljes, hogy háborgó érzelmeimet rövid, de emellett szakmai korrektségre is törekvő írások formájában próbálom levezetni, melyek végén konklúzióként gyakorta jelenik meg a blog címével összecsengő tiszta rím.

Kövess Twitteren: @ern0plus4
Amerikai Apple szekció: @ottoolah

 
Tágítani akarod a látókörödet, és nem csak a mobil eszközökön akarsz mérgelődni? Akkor neked a TechZilla blog kell.

A prognózist, miszerint el fognak minket árasztani az olcsó kütyük, meg is tudom indokolni. Kissé pongyola leszek, elnézést a szakmabeliektől.

1. Mindenekelőtt pontosítsuk a kijelentést úgy, hogy sok gyártó fog ARM alapú linuxos, illetve a Linuxra épülő Android operációs rendszert futtató tabletet, mini servert (mint pl. Raspberry Pi), USB kiszerelésű gépet és mindenféle hasonlókat gyártani.

2. Az ARM alapú linuxos gépek eddig is elterjedtek voltak, az iPhone, az iPad, a webOS-es gépek és jó közelítéssel az összes androidos gépben valamilyen gyártó ARM magos processzora van. De ilyenek gyártására csak komoly (drága) technikai hátterű cégek voltak képesek.

3. A BGA tokozás úgy néz ki, hogy a nagyjából négyzet vagy téglalap alakú chipnek alul vannak a lábai. Egy ilyen chip beültetése  nagy precizitást igényel, a hibás forrasztást utólag javítani nem lehet. A socket használata csak eltolja a problémát: igaz, a processzort könnyű cserélni, de a socketet pontosan kell beültetni. Ráadásul a socket csak plusz költség és magasság. A BGA tokozás előnye a kis helyigény, illetve hogy ugyanannyi helyen több láb elfér, mint a TQFP esetén. Egy chip BGA változata mindig valamivel olcsóbb is a TQFP tokozásúnál.

allwinner.png4. A TQFP tokozásnál a lábak a négyzet alakú chip négy oldalán lógnak ki, az alaplapra ráültetés akár kézzel is végezhető. Igen, sima forrasztópákával, saját szememmel láttam hibás proci kézzel történő kicserélését. Ebből adódik, hogy kisipari-manufaktúrális környezetben leginkább TQFP tokozású IC-ket használnak: a rontásokat könnyű javítani, nincs selejt.

5. A processzoron belülre nem fér sok memória, nincs elég hely, ha pedig külső memóriát használunk, akkor meg sok láb elmegy a vezérlésére (a vezérlőjeleken felül 32 címvezeték és 32 adatvezeték, ugye, az megvan, hogy utóbbitól lesz annyi bites egy számítógép, ahány). Linuxhoz "sok" memória kell, nincs olyan chip, amelyikben elég belső memória lenne.

6. Hagyományosan az volt a felállás, hogy linuxos rendszerekhez BGA tokozású processzorokat választottak, mert a Linux külső memóriájához a megfelelő számú lábat csak így tudtak összezsúfolni megfelelő alapterületre, TQFP tokozással leginkább csak mikrokontrollereknél, "hagyományos" telefonoknál találkozhattunk. Persze, vannak kivételek, a Raspberri Pi processzora TQFP tokozású, de ilyen ritkaságokat nem is lehet kapni a boltban.

7. Ezek után már csak elég annyit mondanom: az Allwinner elkezdett olcsó TQFP tokozású ARM Cortex-A8 architektúrjú processzorokat gyártani, 1 GHz órajel, 400 MHz GPU, stb. (képünkön). Immár a kisebb gyártók is képesek Linux/Android futtatására alkalmas gépet készíteni - és fognak is.

Címkék: hardware prognózis Android Linux

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://falhozvagom.blog.hu/api/trackback/id/tr624728134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.